Fontos tisztázni, hogy ma Magyarországon két nagy területe van a biztosításnak, az egyik a Társadalombiztosítás, a másik pedig a Magánbiztosítás. Tegyünk egy kis kitérőt a társadalombiztosítás felé, csak hogy megértsük a fent említett biztosítások között lévő különbséget.

Társadalombiztosítás

Az állam által működtetett szociális ellátórendszer része. Ebben a rendszer hatálya alá vont tagokat, mindaddig, míg képesek önmagukról, saját munkájukkal gondoskodni, tartalékképzésre kötelezik. Ennek fejében betegség, munkaképtelenség idején, eltartó elvesztése esetén, valamint más kockázatok fennállásának esetén jogosultak lesznek a rendszer által biztosított ellátásokat igénybe venni.

A társadalombiztosítás a társadalom tagjainak közös kockázatvállalása alapján működő rendszer, melynek fenntartásához minden foglalkoztatónak és jogosultnak bizonyos befizetésekkel, járulékokkal – nyugdíj-, illetve egészségbiztosítási járulékkal, valamint a foglalkoztatót és a biztosítottat terhelő járulékok csoportjával – kell hozzájárulnia.

1993-ban az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság és igazgatási szervei szétváltak a magyar társadalombiztosítási két biztosítási ágra szakadt: az egészségbiztosításra és a nyugdíjbiztosításra. A két biztosítási ág pénzforrásait az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap tartalmazta. Az Alapokat a Kormány felügyelte. Így jött létre 1993-ban az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (NYUFIG) és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. (OEP)

1999. január elsejétől az egészségbiztosítótól és a nyugdíjbiztosítótól az APEH(2011. január 1-től NAV) járulékigazgatóságához került a járulékok nyilvántartása, beszedése és ellenőrzése.

2017. január 1-től Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőre (NEAK) változott az OEP neve, november 1-én a NYUFIG pedig beolvadt a Magyar Államkincstárba.

Eme kis kitérőnk után mi bővebben a Magánbiztosításokkal fogunk foglalkozni.

Magánbiztosítások

A biztosítások csoportosítása

Többféle szempont alapján csoportosíthatjuk a biztosításokat. Alapvetően a Biztosítási Törvény szerint két biztosítási ág különíthető el egymástól.

Az egyik az életbiztosítások csoportja, a másik a vagyonbiztosítások csoportja

Személybiztosítások:

 az egyéneket életükben, testi épségükben, egészségükben fenyegető károk anyagi következményei ellen nyújt védelmet. Típusai:

• élet-,
• baleset-, és
• betegség-biztosítás

Az életbiztosítás  / life insurance / típusai:

1. Haláleseti vagy más néven kockázati életbiztosítás (hagyományos állampapírokba fektet)
2. Elérési biztosítás
3. Vegyes biztosítás
4. Járadékbiztosítás
5. Unit-linked biztosítás (befektetési egységekhez kötött, különböző pénzalapokhoz kötődik)
6. Kollektív és egyéni egészség- és balesetbiztosítások (ide tartoznak a tanuló balesetbiztosítások, pl a Szimba)

Az életcélok között két területnek van dominanciája: az egyik ilyen a gyermekjövő programokról szól (továbbtanulás, önálló életkezdés, lakásvásárlás).

A másik pedig a nyugdíj program, ami a nyugdíjas évek anyagi biztonságát szolgálja.

Befektetési célú biztosítások

Sokan a tartós betegségektől való félelem miatt takarékoskodnak, míg mások egy költséges hobbira, vagy egy álomutazásra spórolnak. Szép számmal vannak olyan szerződő/ biztosítottak, akik a már meglévő anyagi forrásaikat bízzák rá a biztosítók befektetési szakembereire.

A biztosítótársaságoknál kötött befektetési célú szerződések attól különböznek a bankok hasonló szolgáltatásaitól, hogy ezek a díj részeként kockázati elemeket is tartalmaznak. Ilyenek lehetnek például: csonttörés, csontrepedéses balesetek, égési sérülések, baleseti, műtéti térítés, baleseti halál, baleseti rokkantság, közlekedési baleseti térítések, a napi kórházi térítések és még hosszasan sorolható lenne.

A biztosítottak az életbiztosítási szerződések megkötése előtt nyilatkozatot tesznek az egészségi állapotukra vonatkozóan. Ez alapján a társaságok orvosi vizsgálatra kötelezhetik őket, amely segíti a kockázatvállalást, a kockázati díjak pontos megállapítását. Például egy többszörösen műtött térdízületet általában kizárják a kockázatokból, vagy csak rendkívül magas díjon vállalják be.

Az életbiztosítások díjait a futamidő során érdemes infláció értékkövetővé tenni, ezt a társaságok évente fel is ajánlják a szerződőnek. Ennek szándékát minden esetben írásban kell közölni a biztosítóval. Egy életbiztosítási szerződésnek több kedvezményezettje is lehet a biztosított írásbeli hozzájárulásával, és ez bármikor módosítható.  A szerződőt és a biztosítottat egyformán terheli a közlési és a változás bejelentési kötelezettség.

Az életbiztosítási szerződések valamennyi fajtája minden szereplőtől nagy odafigyelést és felkészültséget igényel. Érdemes informálódni, több társaság termékével megismerkedni, szakemberek segítségét kérni.

Kollektív és egyéni egészség és balesetbiztosítások

Abban különböznek a fent említett életbiztosításoktól, hogy itt az úgynevezett futamidő végén tőke (pénz) nem halmozódik fel. Ezekben a termékcsoportokban a biztosító társaságok a mindennapi élet (munka, tanulás, sport, szabadidős elfoglaltságok) kockázatait árazzák be, és adnak rá fedezetet.

Ezeket a biztosítási módozatokat már havi 2000-4000 Ft-ért meg lehet vásárolni. Díját a biztosított kora, foglalkozása, hobbija, egészségi állapota (dohányzik-e) határozza meg.

Munkáltatóknak és munkavállalóknak egyformán hasznos lehet egy ilyen típusú biztosítás megkötése.

Amennyiben egy család választja ezt a szolgáltatást, külön díjkedvezményekben részesülhetnek.

Maga a biztosítás a biztosítottnak (egyén vagy csoport) a kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett alább felsorolt történéseire vonatkozik:

• Halál:
• 40 db diagnosztizált kritikus betegség (rák infarktus stb.)
• Baleseti halál
• Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás
• Csonttörés
• Baleseti kórházi napi térítés
• Baleseti műtéti térítés
• Égési sérülések

• Baleseti keresőképtelenség
• Közlekedési baleseti halál
• Közlekedési balesetből eredő maradandó egészségkárosodás
• Baleseti költségtérítés
• Kórházi napi térítés
• Műtéti térítés
• Keresőképtelenség