A pénz az, amiről mindenki azt gondolja, hogy tudja, mi az, azonban ha meg kellene határozni, mi is a pénz pontosan, elég kevés embernek sikerül.

A pénz már a legkorábbi civilizációkban jelen volt, története az ie.7. századtól, annak Kis-ázsiai megjelenésétől (Krőzus király által öntetett pénz érméitől) napjainkig, jól nyomon követhető.

Ismertek az ókori görögök, majd az őket követő rómaiak szerepvállalásai a pénz európai elterjedésében,- segítve ezzel például a kereskedelem valamennyi formáját.

Egyes elméletek szerint a cserekereskedelmet könnyítette meg, ebben fejezték ki a termékek árait, amik így könnyen összevethetőek voltak és a cserének sem kellett egyidejűnek lennie.

Egy másik elmélet szerint a civilizáció kezdetén egyáltalán nem volt jellemző a kereskedelem, hiszen a családok önellátóak voltak. Azonban egyre inkább közösségekbe, államokba szerveződtek és az állam (városállam) a kivetett adót követelte egy közös értékrendszerben, ez segítette a közös értékmérő kialakulását.

Tulajdonképpen, ha meg kell határozni, hogy mi is a pénz, akkor azt mondhatjuk, hogy pénz az, amit a piac annak fogad el.

Továbbá megállapíthatjuk, hogy a pénz a leglikvidebb jószág, ezáltal a csere lebonyolítására a legalkalmasabb eszköz.

A pénz funkciói szerint az alábbi csoportokba sorolható:

Értékmérő: A pénz közvetíti a cserét, méri az áru értékét, vagyis a termékek árai a pénzen keresztül határozódnak meg.

Forgalmi eszköz: Az áruk forgalmában a tranzakciók a pénz segítségével bonyolódnak le. A pénz és az áru azonos időben, de ellentétesen mozog.

Fizetési eszköz: A pénz és az áru eltérő időben ellentétesen mozog. Tehát a pénzmozgás nem jár együtt az áru mozgásával.

Felhalmozási eszköz = kincsképző funkció: A vagyon felhalmozódásának egyik formája a pénz tartalékolása. Alkalmas arra, hogy a felhalmozás eszköze legyen, ezért állandó igény, hogy stabil, ne csökkenő értékű legyen.

Világpénz: Egyes pénznemek képesek a nemzetközi forgalomban is betölteni az előző funkciókat, vagyis konvertibilisek.

A pénz fejlődési szakaszai:

1.      pénz előtti időszak:

Az emberek szűkebb vér szerinti kapcsolat alapján rendeződött közösségekben (nagy családok, nemzetségek) éltek, ezért mindent megosztottak egymás között. Önellátó gazdálkodás- a halászó-vadászó-gyűjtögetőtől az egyszerűbb őskori mezőgazdasági munkáig képesek voltak a teljes önellátásra.

2.      árucsere:

Akkor kezdődött, amikor a gazdaság különböző termékeinek előállítása egyre inkább különböző, az adott tevékenységben a legjobb embereknél, csoportoknál összpontosult, akik később mással nem is foglalkoztak. Árucserének minősült például, amikor az iparosok gyártmányaikat élelmiszerekre cserélték.

3.      árupénz:

A pénz nagyon sokáig egy belső értékkel bíró csereeszköz volt, ami önmagában is értéket képviselt. Ez lehetett búza, prém, jószág, só, kagyló, bármi, ami elfogadott volt a csoport tagjai között. Mivel maga is értékkel bírt, ezért hívták árupénznek.

4.     fémpénz:

Amikor a nemesfém általánosan elfogadott lett a mérhetőségért pénzérmék formájában használták. A világ legrégebbi egységes méretű és súlyú pénzérméit a kis-ázsiai Lüdia területén öntötték feltehetőleg az i. e. 7. század elejétől kezdve.

5.     pénzhelyettesítők:

A gazdaság fejlődésével a nemesfémek véges mennyisége nem tudta kielégíteni a kereskedelemben szükséges pénzszükségleteket. Ekkor a kereskedők váltókat adtak fizetési ígéretük hitelesítésére, addig amíg pénzhez nem jutottak. Egymás váltóival kereskedők egymás között is fizettek.

6.     bankjegy:

A bankok által kibocsátott váltó neve bankjegy lett.

7.     rendeleti pénz:

Olyan pénzre utal, melynek fedezete valami más árukészlet. A pénz értékét a kormányzat rendelkezésben írja és kötelező érvényű törvényes fizetőeszközként használatos.

8.     hitel pénz:

Olyan bankpasszíva, amely képes betölteni forgalmi, fizetési és megtakarítási eszköz funkciót, azaz teljesíti a pénz definícióját. Bankpasszíva= bank forrásai között nyilvántartott tétel.

9.      minden egyéb:

• 2000 után egyre növekvő mértékben számos, főleg digitális formájú magánpénz (virtuális pénz) van közforgalomban világszerte, dollármilliárdos nagyságrendekben. Az egyik legismertebb és legelterjedtebb magánpénz, a Bitcoin. 
• Létezik még elektronikus pénz, ahol a nyilvántartás elektronikus, mint pl bankkártya, online bank. Itt a pénzcsere utalásokkal elektronikusan és nem pedig fizikálisan cserél gazdát.
• Ide soroljuk az értékpapírokat is.